Újságírásból tart nekem ingyenes továbbképzést Eörsi Mátyás a Facebookon, egészen konkrétan a Budapesti Fesztiválzenekar anyagi helyzetéről szóló, pénteken megjelent cikkem ürügyén.
„Helyes a BFZ pénzügyei után kutakodni. Helyes róla írni. De ha az újságíró, Stumpf András a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy egy politikai játszma akítv részeseként egy politikai koncepciót akar támogatni, a minimum, hogy megkérdezi az érintettet, jelesül Fischer Ivánt. Mivel nem kérdezte meg, az »erről hallgat Fischer Iván« a címben különösen nem ízléses.”
Olcsó húsnak híg a leve, az ingyen ebéd illúzió. Eörsi tanácsaival sem laktam jól, szakmai fejlődésemhez minden jó szándéka ellenére sem sikerült hozzájárulnia. Neki mégis válaszolok, itt méghozzá: a bejegyzése alatti kommentekben olvasható gyalázkodás, nácizás, „Mein Stumpf”-ozás korpája közé inkább nem keverednék. Ismerősei nívótlanságáért Eörsi amúgy nem felelős, ráadásul igyekezett egy ponton mentális hedendsolderzként hatni (a korpa persze kiirthatatlan), ami tiszteletre méltó.
No tehát.
Nem a vak véletlen műve, ha valamely írásom a Mandiner véleménysávjában jelenik meg. Nagyon furfangos oka van ennek. Jó, nem csigázom tovább Eörsi Mátyást – a szemfüles olvasó meg nyilván rájött már magától is. Akkor történik ilyen, ha az írás véleménycikk. Bizonyára az tévesztette meg Eörsit, hogy hivatkozott írásom tényeken alapszik, addig nem ismert tényeken ráadásul. Nem pedig szimpla kurvaanyázás – ahogy az a magyar publicisztikában egyre inkább megszokott. Ettől még bizony véleménycikk az enyém is.
Az meg egyrészt olyan újságírói műfaj, amelynek megírásához cseppet sem szükséges megkérdezni minden érintettet, az „erről hallgat Fischer Iván” azonban itt nem csupán ezért volt indokolt.
Azért volt, mert Fischer Iván maga kezdett igen erőteljes kommunikációba a témában. Megszólalt videóban, aztán közleményt is kiadott zenekara anyagi helyzetéről. A videóban ugye úgy tett, mintha azzal, hogy „csak” hatvanmilliót szavazott meg neki, a bumfordi főváros aljas politikai indokból éppen meggyilkolná a kultúrát, mire Fischer utcára, harcba is szólította híveit. A közleményben pedig adatokat sorolt – csak éppen a nyereségére és a tartalékára vonatkozókat felejtette ki. Nem véletlen, hogy cikkem megjelenése után, tegnap újabb tisztázó közlemény kiadását érezték szükségesnek a Fesztiválzenekarnál, elismerve a tartalék létét (hangsúlyozva, hogy az teljesen törvényes – nem mintha ezt egy percig is vitattam volna).